VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Mellékjövedelemre szert tehetünk magánszemélyként, és kezdetben ez az általános, de mi a teendő, ha üzletszerűen szeretnénk végezni a pénzszerző tevékenységünket? Ilyenkor különböző vállalkozási formák közül választhatunk. Mindegyik formának megvannak az előnyei és hátrányai. Azt a formát kell megtalálni, ami a tevékenységünkhöz, pénztárcánkhoz és kockázatvállalási hajlandóságunkhoz leginkább passzol.

Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás olyan vállalkozási forma, ahol a vállalkozó egy vállalkozói igazolvány birtokában végzi az üzletszerű tevékenységet. Vannak adó- és járulékfizetési kötelezettségei, viszont elszámolhatja a tevékenységével kapcsolatos költségeket. Ez a forma bizonyos szempontból átmenetet képez a magánszemély által végzett üzletszerű tevékenység és a gazdasági társaságok között.

Ha részletesebben is érdekel az egyéni vállalkozás alapítás, költségei, a működtetés költségei, adó- és járulékfizetési vonzatai, akkor nézd meg a külön az egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos információkról létrehozott oldalunkat itt. >

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok

1. Betéti társaság


A betéti társaság, röviden Bt. Magyarországon olyan gazdálkodó szervezet, amely bár jogi személy, de nincs jogi személyisége. A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ha a társaság nevében a kültag neve is szerepel, felelőssége szintén korlátlan.

A betéti társaságokra vonatkozó szabályokról a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) rendelkezik.

(forrás: Wikipedia "betéti társaság" szócikke, link > )



2. Közkereseti társaság


A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma.

A kkt. fő szerve a taggyűlés, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult.
Kkt-nak egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság tagja vagy egyéni vállalkozó.

Ügymenet: A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára.

Legfőbb szerv: A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt.

Felelősség: A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.

A tagsági jogviszony megszűnése:
- ha a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette
- a tagok közös megegyezésével
- a tag kizárásával
- rendes felmondással
- azonnali hatályú felmondással
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
- ha annak fenntartása jogszabályba ütközik

(forrás: Wikipedia "közkereeti társaság" szócikke, link > )

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági

társaságok

1. Korlátolt felelősségű társaság


A korlátolt felelősségű társaság, röviden kft. a gazdasági társaságok (külföldön a kereskedelmi társaságok) egyik típusa, jogi személy. A kis- és középvállalkozások kedvelt társasági formája bel- és külföldön.

Fogalma:
- Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű
   törzsbetétekből álló törzstőkével indul és amelyben a tagok
   kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk
   befizetésére terjed ki. A Kft ügyvezetöje viszont korlátlan módon,
   egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos
   károkozás esetén.
- Inkább személyegyesülés jellegű társaság, részvényt vagy
   kötvényt nem bocsát ki.


Alapítása:

Korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges. Nyilvános felhívás útján tagokat gyűjteni TILOS!! A társaság tagja lehet nagykorú, cselekvőképes magánszemély, vagy egy másik gazdasági társaság.

A kft. alapításához szükséges iratok:
-  ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirat vagy társasági szerződés
- tagjegyzék, amely tartalmazza a tagok nevét, adatait,
  törzsbetéteinek összegét (készpénz, apport), az elővásárlási jogot
  és az esetleges pótbefizetéseket
- közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány
- elfogadó nyilatkozat a vezető tisztségviselő részéről
- banki igazolás
- ügyvédi meghatalmazás
- közzétételi csekk
- a törzstőke 2%-ára vonatkozó eljárási illeték
- cégnyomtatvány, amely a társasági szerződésben foglalt
  legfontosabb adatokat tartalmazza
- apportlista


A tag felelőssége:
A tagok felelőssége gazdasági szempontból korlátolt, ugyanis csak a törzsbetét befiztésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjed ki. A tagok a társaság hitelezőinek nem felelnek, kockázatviselésük törzsbetétjük mértékére van korlátozva.

Szervei:
- Taggyűlés: A kft. fő szerve a taggyűlés, évente legalább egyszer
   kötelező összehívni. Május 31-ig kell összehívni a beszámoló
   elfogadására. Lényeges kérdések eldöntésekor kell összehívni.
- Az ügyvezetők: Az ügyvezető látja el a társaság ügyeinek
  intézését (mérleg, vagyonkimutatás stb.). Köteles a társaság
  adatairól a tagoknak felvilágosítást adni.

(forrás: Wikipedia "korlátolt felelősségű társaság" szócikke, link > )



2. Részvénytársaság


A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek nem áll fenn felelőssége ellentétben például a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (2007. szeptember 1.-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) értelmében az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. A nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, és apportálható az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is.


Zártkörűen működő részvénytársaság:

A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt., a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba. Magyarul, sem tőzsdén, sem más szabályozott piacon nem lehet az ilyen részvényeket megvenni, csak a részvényesi körbe tartozóktól. A zrt alapszabályában meghatározható például az, hogy a részvények kiknek adhatók el, vagy hogy a részvényeseknek elővásárlási joguk van kívülálló harmadik személyekkel szemben.

A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya széles körűen korlátozhatja a részvények átruházását. Ez a társasági forma főleg a kisebb cégekre jellemző, illetve a nagy multinacionális cégek országos leányvállalataira, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a részvényesi kör egy kis része cserélődne bizonyos időközönként. A részvénytársaság elnevezésének tükröznie kell működési formáját.


Nyilvánosan működő részvénytársaság:

A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt., olyan cég, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra vonatkozó szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés útján kerülnek forgalomba. A részvény nyilvános forgaloba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó köteles befektetési szolgáltatót megbízni. A nyilvános forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó köteles - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)által előzetesen jóváhagyott - kibocsátási tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt (hirdetményt) közzétenni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket a piaci szereplőknek, vagyis a befektetőknek kínálják fel. A befektetők érdekvédelme céljából szükséges tehát a PSZÁF jóváhagyása. A hirdetményben megjelölt időben, helyen és módon bárki jegyezheti a részvényeket. A részvénytársaság elnevezése tükrözi ezt a működési formát. A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei gyakorta jegyezhetők a különböző tőzsdéken. Részvényesi körük a tőzsde alakulása folytán folyamatosan változik.

(forrás: Wikipedia "részvénytársaság" szócikke, link > )


A vállalkozási forma megválasztásánál a legfontosabb tényezők a vagyoni felelősség kérdése és az alapítás költségei szoktak lenni. Mielőtt gazdasági vállalkozás indításába kezdesz, konzultálj egy könyvelővel és egy jogásszal, hogy behatóbban megismerd a különböző formák előnyeit és buktatóit.